Eredet szerint

Természetes alapú műanyagok

1. Cellulózszármazékok

A cellulóz a növényi sejtek falát alkotja.
Leggyakoribb cellulózból előállított műanyagok:

Vulkánfíber: erős, szívós anyag, amely megduzzasztva melegen könnyen formázható. Jól forgácsolható, szilárdsága nagy, fajsúlya kicsi.

Viszkóz: fonalat (műselyem), fóliát (cellofán), és szivacsot készítenek belőle.

Celluloid: átlátszó, igen tiszta, jól színezhető anyag.

2. Fehérjeszármazékok

A fehérjék növényi vagy állati eredetű természetes óriásmolekulák, amelyek fő alkotóelemei az aminosavak. A kazein (állati fehérje) 17 különböző aminosavmaradékból épül fel.

Kazeinalapú műanyag (műszaru): Erősen hasonló a természetes szaruhoz. Színezhető, polírozható, forgácsolható. Oldószere nincs.

Vérfehérje alapú műanyag: Szintén műszaru készíthető belőle. Meggyújtva szenesedik és igen kellemetlen szaga van.

3. Kaucsukszármazékok

Klórkaucsuk:sárgásfehér színű szemcsés szagtalan por. Jó minőségű lakkalapanyag Filmje korrózióálló. Ellenáll sósavnak, lugoknak.

Hidroklórkaucsuk: színtelen gyantaszerű termék.

Ciklokaucsuk: Vulkanizálással fémekhez ragaszható, csak 60 oC-ig alkalmazható.

Keménygumi (Ebonit): Savaknak, lugoknak sóknak ellenáll. Fekete színű szilárd anyag, felmelegítve jól hajlítható.

4. Egyéb természetes alapú műanyagok

Bitumenek: Aszfalt alapú műanyagok.

Kátrányok: Desztillációs termékük a szurok.

Sellak: Cserjék, fák ágain pajzstetvek szúrásának hatására keletkezik. Hazája India. Hőre lágyuló plasztikus massza Jó villamos szigetelő tulajdonságú.

Faktisz: A gumiipar legfontosabb adalékanyaga. Növényi olajból állítják elő.

Linóleum: Rugalmas, kopásálló. Jó minőségű hézagmentes bevonatok készíthetők belőle.
 
 

Mesterséges úton előállított műanyagok

Mesterséges úton, kis molekulákból állítanak elő óriásmolekulákat. Az alapmolekulák (monomerek) kapcsolódása szerint a következők lehetnek:

1. Polikondenzációs műanyagok

Kémiailag eltérő felépítésű alapmolekulákból makromolekulák jönnek létre, melléktermék lekeletkezésével.
Polikondenzációs folyamat során a monomerek egyesülésekor a melléktermék általában víz.
A polikondenzációs műanyagok szerkezet lehet lineáris, fonal alakú és térhálós.

2. Polimerizációs műanyagok

A polimerizáció során az alapvegyület (monomer) molekulái melléktermék nélkül, a kettőskötések felbomlása utján kapcsolódnak egymáshoz.
A koncentráció növelése, a hőmérséklet, a nyomás és a fény gyorsítja a polimerizációt.
Úgynevezett módosítókkal szabályozható a molekulasúly és az alak.

3. Poliaddíciós műanyagok

Kémiailag különböző molekulákból makromolekulák jönnek létre, melléktermék keletkezése nélkül.
Az óriásmolekulákat két vagy több funkciós alapvegyület kapcsolódásával kapjuk, melléktermék keletkezése nélkül.
Általában alacsony hőmérsékleten megy végbe, katalizátorra nincs szükség.
Poliaddícióval keletkeznek a poliuretánok, az epoxigyanták, stb.

 

Vissza

Tovább